A Zengő hegy _Wikipedia

A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye. Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain fekszik, magassága 682 méter. Déli szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy. Alkotó kőzetei a permi homokkő, a jura és triász mészkő. A hegy egyben Baranya megye legmagasabb pontja is.

Nevének ma már ritkán használt helyi ejtésváltozata Zöngő, középkori neve Vas-hegy. A lábainál elterülő mai és egykori települések: Hosszúhetény, Kisújbánya, Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta. A Zengőalja régiót települések ennél jóval szélesebb körére szokták értelmezni.

A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete.

A Zengő oldalán, a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésben van Rockenbauer Pál természetjáró, televíziós szerkesztő sírja. Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több száz éves példányokkal.

A Zengőhöz kötődő mondák

• Az egyik szerint a pécsváradi vár altemploma alól ősi alagút indul, ami felnyúlik egészen a Zengővárig. A néphagyomány szerint az alagút sokszor adott menedéket bujdosóknak, legutóbb az 1848-as forradalom üldözöttjeinek.[2]
• A Zengő mondájaként ismert történet szerint minden évben egyszer, a virágvasárnapi mise idején megnyílik a hegy gyomra. A hegy felmorajlik, amit a bennrekedt kincskeresők kiabálása okoz, illetve azé a kincskereső asszonyé aki a hegy gyomrában felejtette a csecsemőjét és ettől megőrült. A monda szerint a hegynek tündére vagy szelleme is van. A morajlás után néhány napra a hagyomány szerint nagy szél, ítéletidő támad, amit csak a Püspökszentlászlón valamikor élt öreg remete harangja csillapíthat le.[6]
• A Zengővárt Miklósvár néven is ismeri a helyi hagyomány, és hozzá valamint a közelben lévő Márévárhoz kötődik az előzőekben már leírt szomorú legenda.
• Püspökszentlászló eredetmondája szerint Szent László király egy alkalommal amikor a Mecsekben vadászott, egy völgyben lelt menedéket ahol ennek emlékére kápolnát alapított, ami köré falucska nőtt.

A Zengő hegy nevezetességei

1. A Fájdalmas Anya, a Zengő Szentséges Csillaga búcsújáró helye Hosszúheténytől három kilométerre, Püspökszentlászló közelében – apró kápolna Kis György faragott fehér mészkő Fájdalmas Szűz Piéta szobrával.
2. A bárányles keresztje a Püspökszentlászló felőli oldalon.
3. A püspökszentlászlói püspöki kastély (ahol valamikor Mindszenty Józsefet tartották fogva), arborétum és a Vácz Jenő alapította Életrendezés Háza
4. A kastély fölötti Szent László-szobor (Csukás Zoltán 1903-as alkotása)
5. A pusztabányai üveghuta-maradványok
6. A hosszúhetényi borbélymúzeum és az üvegmúzeum
7. A hosszúhetényi tájház
8. A hosszúhetényi pincefalu
9. Bocz Gyula köztéri szobrai Hosszúhetényben, köztük a Hetény vezér
10. Máriakép a hosszúhetényi völgyben
11. A zengővárkonyi szelídgesztenyés
12. A zengővárkonyi szalmamúzeum, Míves Tojás Gyűjtemény és tájház
13. A Zengő-kilátó a természetes környezettel kontrasztban álló látványt nyújtó beton torony, de a tetejéről szép panoráma nyílik a Mecsekre. 1978-ban készült geodéziai mérőtoronynak. Az első kilátót ezen a helyen 1895. június 23-án avatták. Terstyánszky László közalapítványi főerdész támogatásával épült, később azonban összedőlt. A helyén 1929-ben a Földművelésügyi Minisztérium állíttatott új tornyot.