A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni.

Áttekintés

Jelenleg is kriptovaluták százai léteznek, legtöbbjük a Bitcoinhoz nagyon hasonlatos vagy abból levezethető. A kriptovaluta rendszeren belül a biztonságosságot, az integritást, a főkönyvek egyensúlyát egy közösség, az úgynevezett „bányászok” tartják fenn. A kriptovaluta főkönyvek biztonságossága azon a feltételezésen alapszik, hogy a bányászok nagy része becsületesen próbálja kezelni a főkönyvet, mivel pénzügyi érdeke rejlik benne. A legtöbb kriptovalutát úgy tervezték, hogy fokozatosan csökkentsék a valuta összes volumenének kibocsátását, így egy végső határt szabva a forgalomban lévő valuta mennyiségének, akárcsak a nemesfémeknél.

Architektúra

A kriptovaluták többségét a blockchain (magyarosítva blokklánc) validálja. A blockchain egy folyamatosan növekvő lista, amely blokkokból áll. A blokkok biztonságos kriptográfiai módszerekkel kapcsolódnak egymáshoz. A blokkláncon tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik.

Kriptovaluta architektúra

(Kép forrása: blockgeeks.com)

Története

A kriptovaluták története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza Hollandiába. A kamionsofőrök készpénz helyett egy újfajta kártyát kaptak, ezzel fizettek a tankolásokért.

Az 1990-es években a DigiCash nevű vállalkozáshoz fűződik a kriptovaluta elődje. A cég a tranzakciók során már akkor kriptográfiát használt. David Chaum – a DigiCash alapítója – 1993-ban feltalálta az e-cash nevű digitális fizetési rendszert. Működése hiába volt sikeres, a cég a későbbiekben csődbe ment – az innovációja meghaladta a kor elvárásait és gyakorlatát.

1998-ban érkezett mérföldkőhöz a történet, amikor is megalakult a PayPal, mely egy nemzetközi digitális rendszer, mely lehetővé teszi online pénzátutalások lebonyolítását.

A első kriptovaluta tényleges kibocsátására 2009-ig kellett várni (nem véletlenül igazodva a globális pénzügyi válság kezdő időszakához), amikor is egy Satoshi Nakamoto nevű ember vagy csoport megalkotta a Bitcoint. Jellegzetes tulajdonságai, hogy független a kormányzati és vállalati érdekektől, nem kapcsolódik be a hagyományos bankrendszerbe, decentralizált, megvásárlása törvényes valutával történik. Kriptográfiát, titkosítást használ és ha a felek úgy akarják anonimak maradhatnak a tranzakció lebonyolítása során. A Bitcoin protokoll alapjait híres fehér könyvében, az "Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer" című tanulmányában fektette le

Néhány évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a kriptovaluta szélesebb körben is ismertté és elismertté váljon. Az évek folyamán rengeteg új valuta jelent meg a kriptovaluták piacán, néhány ezek közül igazi sikertörténetté vált, nagy része pedig elértéktelenedett. Jelenleg is körülbelül 900 coin létezik.

Nyilvánosság

A jegybankok képviselői kijelentették, hogy az olyan kriptovaluták befogadása, mint a Bitcoin jelentős kihívás elé állítja a jegybankokat. További véleményük szerint, ahogyan a kriptovaluták kereskedelmi elfogadottsága egyre népszerűbbé válik, úgy csökken a fogyasztói bizalom a FIAT valutákban. Gareth Murphy – magas rangú jegybanki tisztségviselő – szerint a kriptovaluták széles körű elterjedése egyre inkább megnehezíti a statisztikai hivatalok gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtését. A virtuális valuták új kihívás elé állítják a jegybankok alapvető fontosságú monetáris és árfolyam politikáját.

Jogszerűség

A kriptovaluták helyzete lényegesen különböző országonként és jogilag továbbra sem meghatározott. Míg bizonyos országok kifejezetten engedik használatát és kereskedelmét, addig mások tiltják vagy korlátozzák azt. A különböző kormányzati szervek, kormányhivatalok és bíróságok eltérően kategorizálják a Bitcoint.

Például 2014-ben a kínai jegybank megtiltotta a pénzintézeteknek a Bitcoin kezelését. Oroszországban ugyan legális a kriptovaluta, mégis az orosz rubelen kívül illegális bármilyen más valutával fizetni. Mindeközben az orosz jegybank saját kriptovaluta létrehozásán tevékenykedik. 2014. március 25-től az Egyesült Államok Adóhatósága adózási szempontból a Bitcoint vagyonként tartja számon. Ezt azt jelenti, hogy nyereségadó fizetendő utána. A szabályozásnak természetesen nagy előnye, hogy törvényileg tisztázza a Bitcoint.

Legnépszerűbb kriptovaluták

Az első létező sikeres kriptovaluta, amelyet 2009-ben hoztak létre, rejtélyesen indult, ám tartja az értékét köszönhetően a kiváló titkosítási módszerének, ami engedélyezi az új bitcoinok ütemterv szerinti generálását. A bitcoin átváltható hagyományos valutára, vagy a felhasználó vásárolhat vele termékeket és szolgáltatásokat online. Közel 6 millió online pénztárca felhasználóval ez a legsikeresebb rendszer.
Az Ethereum, amit 2013-ban dolgoztak ki, egy olyan kriptovaluta, amit az Ethereum Virtual Machine nevű szoftver felület hozott létre. Ether vásárolható, vagy akár a felhasználók egymás között nemzetközileg át is utalhatják. Vitalik Buterin programozó indította 2013-ban, 72 millió coin “előbányászatával”. Az Ethereum nemrégiben két különböző blokkláncra vált szét, az Ethereumra és az Ethereum Classicra.
A litecoin hasonló a bitcoinhoz, jelenleg annak mellékágaként kezelik. 2011-ben indult. A fő különbséget a két kriptovaluta között a litecoin gyorsabb tranzakció feldolgozása adja (2,5 perc a 10-hez képest) valamit az ellenőrzési fázis más algoritmusa.
A ripple nem csupán egy rendszer, hanem egy hálózat és egy cég, ami digitális valutát szolgáltat. 2012-ben alapították, globális pénzügyi tranzakciókat kínál, és szintén publikus főkönyvvel rendelkezik, mint a többi rendszer. Természetesen bányászható is. Bár létezik a centralizált ripple cég, a hálózat működik a cég közvetlen részvétele nélkül is, így a kriptovaluta decentralizált. Az átlátszósága miatt néhány bank és vállalat ott is használja a ripplet, ahol a bitcoinnal nem tenné.
A monero is egy decentralizált kriptovaluta, de az összes tranzakció, amit végrehajtanak vele – beleértve a bányászatot, kereskedett összegeket – titkos a kívülállók előtt. Hasonló a titkosítás és a decentralizáció, mint a bitcoin esetében és a rejtett egyenlegek miatt még nagyszerűbb, mint a bitcoin.

Árfolyam számítás

Az árfolyam számítás segítéségével kiszámolhatja hogy (2020.02.26-ai árfolyam szerint) mekkora összegű kriptovalutát vásárolhatna.

Először válassza ki a kívánt valutát, majd írja be a rendelkezésre álló összeget euroban.